Egy elveszett kulcskarika és a egy lyukas bicigli gumi. Ennyi kellett a döntéshez. Az elmúlt tíz hónap megfeszített munkája, összes csalódása és idegbaja nem tudott rávenni a döntésre. (Persze hazudnék ha azt mondanám nem volt sok jó is, de tény hogy melós és idegbajos egy…

A Kaszás ezen a tavaszon valahogy nagyon serény. A környezetemből ketten mentek el  eddig(a 21 éves macskám és a még ötven alatti könyvtárosunk a  keleti gyűjteményből), a hétvégén pedig nagyapámat hívta újra keringőre. Szerencsére az öreg másodszor is kitért a…

 Akárcsak a legtöbb dolog az ember életében, ez a blog sem úgy alakult ahogy gondoltam. Másnap nem kezdődött el, még csak harmadnap sem. Pörgős hét volt, de jól van ez így. Végülis magának írja az ember, hova siessen.Valószínűleg az egyik napról a másikra beköszöntő 15…

Mint a legtöbb ember én is folyton agyalok az olyan bagatell kérdéseken, hogy miért, hogyan meg egyáltalán minek. Mivel nagyjából huszas éveim elején letettem arról, hogy író legyek (ahol pedig hivatásosan űzhettem volna az ilyen kérdésekkel való fogalalatoskodást), maradtak a…